Emberi jogok. Méltóság. Szolidaritás. Egyenlőség.
Számunkra ezek fontos értékek. Sajnos nem mindenkinek. Az elmúlt években a közép-európai civil társadalom nyomás alá került: tagjai rágalmazások, lejáratókampányok áldozatául estek, miközben működésüket korlátozó törvények születtek. A demokrácia leépülése, a jogállamiság gyengülése, a fékek és ellensúlyok lebontása veszélyes tendenciák társadalmainkra nézve, és kárt okoznak az embereknek. Itt az ideje, hogy tegyünk ellene!
Hogyan tudunk fellépni?
A "Reclaim Our Civil Space!" közös erőfeszítésünk demokráciáink minőségének javítása érdekében. A civil szervezeteknek olyan készségekre és eszközökre van szükségük, amelyekkel megvédhetik magukat. Mi éppen ezért segítséget kínálunk az aktív polgároknak, hogy erős közösségeket alkotva vehessenek részt a közügyekben. Különösen a vidéki régiók civil kezdeményezéseinek kapacitásait bővítjük, de létrehzunk határokon átnyúló együttműködéseket is, és Brüsszelben, európai szinten is hallatjuk a hangunkat: javaslatokat dolgozunk ki egy átfogó, uniós szintű civil stratégia létrehozására.
A stratégiáról
A civil társadalmi szervezetek Európa-szerte erősítik a demokráciát, védik az emberi jogokat és támogatják a sérülékeny csoportokat. Természetes szövetségesei az uniós intézményeknek, hiszen ugyanazokért a célokért küzdenek. A civil társadalommal kapcsolatos uniós intézkedések mégis esetlegesek, és a reakciókból hiányzik a rendszerszerű megközelítés. Nem lehet tovább halogatni, hogy az Unió intézményi szinten foglalkozonn a civil társadalom helyzetével. A civil társadalom léte önmagában olyan érték az európai közösség számára, amelyet az európai intézményeknek védelmezniük kell.
Az átfogó civil stratégia célja egy virágzó európai civil társadalom létrehozása kell legyen. Ennek megteremtése érdekében hat témakörben teszünk javaslatokat az Európai Bizottság számára. Minden egyes témát külön fejezetben, részletesen is tárgyalunk, az egyes fejezetek elején külön kiemelve az általunk szükségesnek tartott intézkedéseket. A stratégia hat fejezete a következő:
- Az egyesüléshez és működéshez való jog: A civil szervezetek működéséhez Európa-szerte azonos és egyszerű működési feltételeket kell teremteni, hogy több határokon átívelő civil tevékenység és nemzetközi kezdeményezés valósulhasson meg.
- A békés gyülekezéshez való jog: Az EU-nak fel kell lépnie az állampolgári aktivizmus tagállami korlátozása ellen és ösztönöznie kell jó gyakorlatok kialakítását.
- Az indokolatlan állami beavatkozástól mentes működéshez való jog: A civil társadalom tagjai számára lehetővé kell tenni, hogy jelezzék az Európai Bizottság felé a szektort érő támadásokat, az EU-nak pedig fel kell lépnie a civil szervezetek tagállamok általi megbélyegzése és zaklatása ellen.
- A szabad véleménynyilvánításhoz való jog: Az uniós intézményeknek elő kell mozdítaniuk a médiakörnyezet és az állampolgári nevelés fejlődését az álhírek, a dezinformáció és a torz tudósítások elleni küzdelem érdekében.
- Az együttműködéshez és a kommunikációhoz való jog: Az uniós intézményeknek nyílt és strukturált párbeszédet kell folytatniuk a civil társadalommal.
- A források szabad gyűjtéséhez való jog: A civil szervezeteknek könnyen hozzá kell férniük az átlátható, rugalmas és felhasználóbarát támogatási programokhoz, hogy Európa-szerte javíthassák a társadalmak helyzetét.
Elérhető fordítások:
