Bevezetés
Az erős, sokszínű és független civil társadalom minden egészséges demokrácia nélkülözhetetlen alkotóeleme, és ezt valamennyi jelentős nemzetközi intézmény elismeri. A civil társadalmi szervezetek és a polgárok informális csoportjai és mozgalmai létfontosságú szerepet játszanak az egyetemes és európai értékek előmozdításában és alkalmazásában helyi, nemzeti és nemzetek feletti szinten. Gyakran ők az az első és egyben utolsó védelmezői és támogatói az emberi jogok, az emberi méltóság, a szabadság, a tolerancia és a szolidaritás értékeinek. A civil szervezetek a polgárok hangjának kulcsfontosságú csatornái. Ők a szélesebb értelemben vett civil társadalom szervezetten működő szereplői, és összekötő kapocsként működnek a köz- és a magánszféra között. Létfontosságú feladatokat látnak el a társadalmi befogadás, a konstruktív párbeszéd és az egészséges környezet fenntartásában. Mindez napjainkban, a társadalmaink integritását, személyes egészségünket és az éghajlatot érintő többszörös válságok idején fontosabb, mint valaha. Miközben a egyes tagállamokban egyre nőnek a kisebbségekkel szembeni feszültségek, az idegengyűlölet, a korrupció és a nepotizmus, valamint egyre gyengébb a demokratikus intézményrendszer, addig a civil szervezetek, az aktív polgárok közösségei és a társadalmi mozgalmak az európai intézmények fontos szövetségeseivé válhatnak - sőt, talán már most is annak tekinthetők. Ugyanez fordítva is igaz: a civil szervezetek az Európai Unióra, mint célkitűzéseiket támogató politikai szerelőre és tevékenységeik fontos finanszírozójára tekintenek.[1]
A kibontakozáshoz azonban a civil társadalomnak támogatásra van szüksége, hogy betölthesse demokratikus szerepét, és az emberek számára biztonságos kereteket nyújthasson szabadságjogaik gyakorlásához. Napjainkban mégis ezzel ellentétes tendenciák figyelhetők meg egyre több európai országban. A civilek mozgástere egyre zsugorodik, ami zaklatásban, rágalmazásban, lejárató kampányokban és a civil fellépést akadályozó jogi korlátozásokban egyaránt megnyilvánul. Mivel a civil társadalom működésének szabályozása tagállami hatáskör, és a tagállamok szabadon dönthetnek ezekben a kérdésekben, az uniós intézményeknek az aggodalmak ellenére viszonylag kevés hatékony eszközük van a negatív tendenciák ellensúlyozására, ráadásul rendszerszintű szemlélet hiányában a válaszreakciók is esetlegesek maradnak.
Számos közelmúltbeli fejlemény alapján látható, hogy mind az Európai Bizottság, mind a Parlament fokozott figyelmet fordít ezekre az ügyekre és erőfeszítéseket tesz a civil társadalom védelmére. Ezek az erőfeszítések egyrészt megnyilvánulnak abban, hogy a civil társadalom helyzete önálló fejezetet kapott a jogállamiságról szóló éves jelentésben, másrészt taglalásra került az EU új stratégiájában az Alapjogi Charta alkalmazásának megerősítésére, az Európai demokrácia cselekvési tervben, valamint számos EP-jelentésben is. Az új "Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek" program elindítása pedig egy újabb fontos lépés afelé, hogy a civil társadalom nagyobb támogatásra leljen az Unióban.
A fenti intézkedések azonban egyáltalán nem foglalkoznak a civil társadalommal, mint önálló egésszel. Így nem is foglalják egységes rendszerbe azokat az eszközöket, amelyeket az uniós intézmények - különösen a Bizottság - bevethetnének a civil társadalom megerősítése és fejlesztése érdekében. Bár a külkapcsolatok terén léteznek stratégiák a civil társadalom szerepét illetően (pl. COM(2012) 492)[2], és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is kiadott saját jelentéseket[3], az Unióban máig hiányzik egy olyan stratégia, amely a civil társadalmat a maga teljességében kezelné.
Jelentősen hozzájárulna a problémák láthatóvá tételéhez, ha a Bizottság közleményben emelné ki a téma fontosságát, meghatározva a szükséges teendőket is. Mindez azt is támogatná, hogy a civil társadalom ügye felkerüljön az európai napirendre. Az európai demokrácia ugyanis csupán annyira erős, mint maguk a polgárok, akik működtetik, dolgoznak érte, és védik a következő generációk számára is. Hisszük, hogy a demokrácia és a jogállamiság hatékony védelme érdekében a civil társadalomnak saját jogán is védett európai értékké kell válnia.
Természetesen a civil társadalmat nem lehet megbonthatatlan egységként kezelni, hiszen egy rendkívül sokszínű közegről van szó, amelyet különböző célok, elvek és érdekek mentén dolgozó csoportok, mozgalmak és szervezetek sokasága alkot. Éppen emiatt a civil társadalomnak nincs egyetlen, egységesen elfogadott definíciója, de (mint azt a nemzetközi szakirodalom is megállapítja) számos közös jellemzővel bír. Ezek együttese megmutatja, hogy mit értünk civil társadalom alatt. A főbb jellemzők a következők:
- nonprofit és nem szolgál üzleti célt (Bár a civil szervezetek folytathatnak gazdasági tevékenységet, mégsem azzal a céllal működnek, hogy tagjaik és kedvezményezettjeik anyagi hasznot húzzanak);
- nem kormányzati (független az államtól és az üzleti szektortól, és elsődleges céljaként nem törekszik politikai hatalomszerzésre);
- önkéntes alapon szerveződik (azaz nem kötelezi semmi a működésre; lehetnek alkalmazottai, de önkéntesek is segíthetik munkáját);
- részben intézményesült és szabályozott működés jellemzi (amely túlmutat a tisztán informális működésen, függetlenül attól, hogy egy adott szervezet rendelkezik-e jogi személyiséggel vagy sem);
- a közjóért dolgozik (tagjaik nem saját érdekeiket, hanem tágabb társadalmi célokat tartanak szem előtt);
Egy átfogó civil stratégiának (vagy tervnek) egységes szerkezetbe kell foglalnia a Bizottság számára már rendelkezésére álló és a még kidolgozandó azon intézkedések lehetőleg teljes körét, amelyek az EU civil szervezeteinek kiteljesedését szolgálhatják. A stratégiának a következőket kell tartalmaznia:
- ismerje el a civil szervezetek jelentőségét, és szerepüket az európai értékek megerősítésében;
- vegye számba a civil társadalom szempontjából releváns meglévő kezdeményezéseket és folyamatokat, valamint
- azonosítsa ezek hiányosságait;
- kapcsolja össze a már létező, a civil szervezetek mozgásterének bővülését elősegítő eszközöket a jövőben tervezett lépésekkel.
Egy megfelelő stratégia felépítésének kialakításához alapul szolgálhatnak már létező nemzetközi ajánlások. A civil társadalmat támogató környezet megteremtését például az alábbi fő kritériumok mentén tárgyalhatná:
- A működéshez való jog (egyesülési szabadság);
- A békés gyülekezéshez való jog, illetve annak szabadsága;
- Az indokolatlan állami beavatkozástól mentes működéshez való jog és az állam védelmi kötelezettsége[5];
- A szabad véleménynyilvánításhoz való jog;
- Az együttműködéshez és a kommunikációhoz való jog;
- A szabad forrásgyűjtéshez való jog.
Ezt a felosztást követi jelen dokumentum is, több nemzetközi és európai hálózat munkájára is építve.
1 Civil Society in Central and Eastern Europe: Monitoring 2019 - Eva More-Hollerweger, Flavia-Elvira Bogorin, Julia Litofcenko, Michael Meyer (eds.), ERSTE Foundation, Vienna
2 https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2012/EN/1-2012-492-EN-F1-1.Pdf
3 https://www.eesc.europa.eu/en/our-work/opinions-information-reports/opinions/resilient-democracy-through-strong-and-diverse-civil-society-own-initiative-opinion
4 Lásd pl.: Salamon, Lester M., Sokolowski, S.Wojciech és List, Regina (2003): Global Civil Society An Overview. Center for Civil Society Studies – Institute for Policy Studies, The Johns Hopkins University, Baltimore, U.S.A. /
5 Defend Civil Society Report, 2nd edition, June 2012, World Movement for Democracy/ICNL
1. AZ EGYESÜLÉSHEZ ÉS MŰKÖDÉSHEZ VALÓ JOG
Citizens across the European Union have the right to come together for a common cause, take action and represent their interests in any group. They are free to form civil society organisations - mostly associations and foundations. However, the legal environment varies among Member States: different rules apply to the registration process, administration, taxation, etc. These create an uneven playing field, hinder cross-border activities and other international initiatives of European citizens. Hence, a European civic space is much needed. It should be promoted through the convergence of these regulations and with a European legal form for associations.
2. A BÉKÉS GYÜLEKEZÉSHEZ VALÓ JOG
Everybody has the right to protest. In recent years several Member States approved restrictive legislation on peaceful assembly justified as emergency measures necessary for public order and safety. Such excessive and unreasonable actions have been observed especially during the COVID-19 pandemic. It is crucial that European Institutions monitor both restrictions and good practices and publish their findings in order to promote unrestricted civic activism.
3. AZ INDOKOLATLAN ÁLLAMI BEAVATKOZÁSTÓL MENTES MŰKÖDÉSHEZ VALÓ JOG ÉS AZ ÁLLAM VÉDELMI KÖTELEZETTSÉGE
Members of civil society act for the common good. They represent an asset to the European community and contribute to sustaining our democracies. Their role should be acknowledged and properly communicated by the European institutions, especially because CSOs suffered media smear campaigns, stigmatisation, harassment and politically motivated administrative processes by state and non-state actors over the past decade. The Commission should monitor these attacks and step up in protection of European civil society. Civic actors should be able to signal threatening issues through a newly established alert mechanism and existing procedures, such as infringement, should continue.
4. A SZABAD VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSHOZ VALÓ JOG
Fake news, disinformation and distorted reporting contributes to the vilification and stigmatisation of CSOs. In consequence, they often suffer from a negative image despite defending democratic values. In addition, CSOs can't reach citizens outside of the ‘opinion bubbles’ if there is no balanced and unbiased media coverage. Hence, the Commission should give attention to an enabling media environment with special attention to topics covered by actors of civil society. The Commission should also promote European values and citizenship via civic education and raise awareness together with CSOs to counter antidemocratic trends and overcome current divides.
5. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSHEZ ÉS A KOMMUNIKÁCIÓHOZ VALÓ JOG
Truly inclusive democracies encourage dialogue between decision makers and civil society. Yet, CSOs still often find it difficult to access EU institutions and it is hard to effectively channel their messages and bring the voice of the people they represent to the European level. There is a strong need for a system of open and structured dialogue between EU institutions and organised civil society, which includes more transparency (such as easily accessible documents), better representation (involvement of CSOs in different stages of the decision-making processes) and regular contact via high-level meetings. Existing tools (e.g. Conference on the Future of Europe, European Citizens Initiative) should be improved after evaluation.
6. A SZABAD FORRÁSGYŰJTÉSHEZ VALÓ JOG
Civil society thrives if people believe in the values it represents. In return, CSOs can improve societies across the European Union, and they need to have access to resources in order to do so. Unfortunately, CSOs are underfunded in most Member States and suffer from excessive administrative burdens. To counter this on the European level, the new Citizens, Equality, Rights and Values (CERV) programme should be continued and improved to an even more transparent, flexible and user-friendly grant program. Easy access to other funding programs, simpler procedures, capacity building of applicants and the monitoring of such shortcomings across Member States should all help build a flourishing European civil society.
ÖSSZEFOGLALÓ
Bár a civil társadalomra vonatkozó jogalkotás továbbra is tagállami hatáskörben marad, a civil szervezetek által a demokrácia és az európai értékek fenntartásában játszott szerep, valamint a nemzeti határokon átnyúló munkájuk indokolja egy átfogó európai civil stratégia szükségességét. Ez a dokumentum azoknak a kulcsfontosságú intézkedések az összegzése, amelyeknek a végrehajtásával a Bizottság megerősíthetné a civil társadalomnak - mint az európai intézmények szövetségesének - az EU-n belüli státuszát, továbbá az egyes tagállamokban megfigyelhető negatív tendenciákat is ellensúlyozhatná. Ha a meglévő folyamatok felülvizsgálása és újak indítása a javasoltaknak megfelelően megtörténik, és a civil társadalom megkapja a kelló elismerést, akkor érdemben hozzá tud járulni az európai projekthez, és kiaknázhatóvá válik a benne rejlő potenciál, miközben ezáltal egy olyan védőháló is kiépülhet, amely megakadályozza a civil társadalom mozgásterének további szűkülését. A civil szervezeteket érintő jogalkotásra, finanszírozásukra, láthatóságukra és a velük folytatott párbeszédre vonatkozó további, még ambíciózusabb tervek is szóba jöhetnek - nem utolsósorban azoknak az ajánlásoknak a fényében, amik a Konferencia Európa jövőjéről eredményei alapján megfogalmazásra kerültek.
A civil szervezetek elkötelezettek mindezen törekvések mellett.
Oszd meg velünk ötleteidet!
Szeretnénk elérni, hogy az EU meghallgasson minket, és ehhez a te segítségedre is szükségünk van! A stratégia nem lehet teljes a véleményed nélkül: Segíts nekünk észrevételeiddel, hogy együtt hozzunk létre egy virágzó civil társadalmat!
