Ajánlott lépések:
-
A civil társadalom helyzetének strukturált és részletes elemzése a jogállamiságról szóló éves jelentésekben
-
Az EU Alapjogi Ügynöksége által végzett, a civil társadalomra vonatkozó rendszeres adatgyűjtés és helyzetértékelés további biztosítása
-
A kötelezettségszegési és egyéb jogi eljárások további alkalmazása a civil társadalom mozgásterét korlátozó jogszabályok esetében
-
Vészjelző (riasztási) rendszer kiépítése a civil társadalmat érő támadások bejelentésére.
-
A civil társadalom elleni politikai zaklatások és támadások elítélése.
-
A civil társadalom európai projekthez való hozzájárulásának további hangsúlyozása.
Háttér
Az elmúlt évtizedben a civil szervezetek egyre több tagállamban tapasztaltak mind állami, mind nem állami szereplők által elkövetett támadásokat és zaklatást, amelyek a következő formákban jelentek meg: lejáratókampányok a médiában, megbélyegzés, zaklató vagy politikailag motivált közigazgatási eljárások, illetve egyes esetekben korlátozó jogszabályok. Mindezek következményeként néhány tagállamban akár egy civil szervezet puszta léte is veszélybe kerülhet. A Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie ezeket a fejleményeket, és szükség esetén a lehetőségekhez mérten lépéseket kell tennie. Ennek érdekében az éves jogállamisági jelentésnek a jelenleginél nagyobb terjedelemben és részletességgel (külön fejezetben) kellene elemeznie a civil társadalom helyzetét az egyes tagállamokban, és szükség esetén konkrét ajánlásokat kellene megfogalmaznia a javításra. Egy ilyen fejezet tartalmának és szerkezetének fontos hivatkozási alapját az Alapjogi Ügynökség éves civil konzultációinak eredményei adhatják, amelyek 4 fő szempont szerint vizsgálják a helyzetet: (1) jogi környezet (2) finanszírozás és források (3) részvétel és konzultáció (4) fenyegetések és támadások. E tekintetben a Bizottság építhet a külső politikáinak tapasztalataira és gyakorlatára a polgári szabadságjogok helyzetének értékelésével és a védelmezőik számára védelmi mechanizmusok kidolgozásával kapcsolatban (pl. a protectdefenders.eu oldalon leírtak szerint).
Elismerve, hogy a terrorizmus finanszírozása és a pénzmosás elleni küzdelem érdekében világszerte nagy szükség van összehangolt erőfeszítésekre, a tagállamok példái is azt mutatják, hogy a meglévő jogi normák (pl. a pénzmosás elleni irányelv) aránytalan vagy egyszerűen gondatlan alkalmazása (pl. a túlzott jelentéstételi kötelezettségeken keresztül) kárt okozhat a közjó érdekében tevékenykedő, legitim civil szervezeteknek. Ezért e jogszabály folyamatban lévő felülvizsgálata során a Bizottságnak párbeszédet kell folytatnia a legfontosabb szakértő civil szervezetekkel, és egységes, kockázatalapú és arányos megközelítést kell alkalmaznia az egész EU-ban, különös tekintettel a "végső tulajdonos/kedvezményezett" fogalmának a civil szervezetek esetében történő alkalmazására (és a kapcsolódó kötelezettségek alóli kivételre), hogy elkerülhető legyen a civil szervezetekre gyakorolt indokolatlan hatás (lásd még az 1. pontban)[1].
A Bizottságnak továbbra is a lehető legnagyobb mértékben alkalmaznia kell a meglévő jogorvoslati lehetőségeket azokban az esetekben, amikor a civil társadalomra vonatkozó nemzeti jogszabályok összeütközésbe kerülnek az európai joggal és normákkal (különös tekintettel az egyesülési és gyülekezési szabadságra). Ide értendőek a kötelezettségszegési eljárások, az Európai Bíróságra vitt ügyek, összhangban az Alapjogi Charta alkalmazásának megerősítésére irányuló stratégiával. A nemrégiben javasolt SLAPP-irányelv[2] (és a kapcsolódó tervezett intézkedések) fontos rendszerszintű biztosítékot jelent majd a civil szervezeteket érintő megfélemlítés egy sajátos típusa ellen, ezért kívánatos annak mielőbbi elfogadása.
Szükséges továbbá egy vészjelző (riasztási) rendszer felállítása (például az európai ombudsmannál), hogy a civil társadalom szereplői azonnal jelezhessék az Európai Bizottságnak a polgári szabadságjogokat érintő súlyos problémákat és fenyegetéseket, beleértve a tagállamok által elfogadott, potenciálisan korlátozó rendeleteket vagy intézkedéseket.
Az uniós intézményeknek, beleértve a Bizottságot is, döntéshozói (pl. alelnöki) szinten is el kell ítélnie az összes, a civil társadalmat mind az állami, mind a nem állami szereplők részéről érő támadást és zaklatást, illetve el kell ismerniük a civil társadalom közjóhoz való hozzájárulását, folyamatos láthatóságukat biztosítva.
1 Lásd még: https://www.philanthropyadvocacy.eu/wp-content/uploads/2020/07/AML-Consultation-contribution.pdf
2 Directive on protecting persons who engage in public participation from manifestly unfounded or abusive court proceedings (“Strategic lawsuits against public participation”) COM(2022) 177 final
