Ajánlott lépések:
-
Ösztönözni kell a civil társadalomról szóló kiegyensúlyozott tudósítások születését, és a civil társadalom erősebb médiareprezentációját az Európai Demokrácia Cselekvési Terv és a Média Terv végrehajtása során.
-
Maradéktalanul meg kell valósítani az Európa Tanács állampolgári nevelésről szóló chartájában és ajánlásában foglaltakat; össze kell gyűjteni az uniós jó gyakorlatokat és létrehozni egy, a témának szentelt önálló ügynökséget
Háttér
Az álhírek és a dezinformáció korában a torz tudósítások negatív képet keltenek a demokratikus értékeket védő civil szervezetekről, illetve hozzájárulnak lejáratásukhoz és megbélyegzésükhöz. A helyzetet súlyosbítja, hogy ugyanezeknek a szervezeteknek nincs hozzáférésük a médiához. Bár a civil szervezetek gyakran saját (főként online) médiát hoznak létre, a hiteles információk és tényellenőrzés fontos forrásaiként működve, hallhatóvá is kell tenni őket. Kiegyensúlyozott és elfogulatlan (nyomtatott, elektronikus és online) média nélkül a civil szervezetek nehezen tudják eljuttatni üzeneteiket a szélesebb közönséghez a "véleménybuborékokon" kívülre. Az Európai Demokrácia Cselekvési Terv és a Média Terv végrehajtása során a Bizottságnak a civil társadalomról szóló híradások, és a civilek médiahozzáférésének a problémáira is figyelmet kell fordítania, különös tekintettel a különböző médiahatóságok és az önszabályozó testületek közötti uniós szintű együttműködésre, a média sokszínűségének növelésére, valamint a médiatudatosság javítására. A lehetséges konkrét intézkedések közé tartozik például a civil szervezetek és ügyeik számára biztosított műsorfelület és társadalmi célú hirdetés.
Az állampolgári aktivitás és civil részvétel szabadságának a másik fontos előfeltétele a minden tagállamban megvalósuló, valódi állampolgári nevelés, formálisan és informálisan, illetve az iskolai oktatás keretében és azon kívül is. Az állampolgári nevelés ugyanis kulcsfontosságú eszköz az antidemokratikus tendenciák elleni küzdelemben, az európai értékek megismertetésében, az európai polgári öntudat előmozdításában, és a társadalmi megosztottság leküzdésében egyaránt. Ráadásul a civil szervezetek számos tevékenységük révén maguk is hatékonyan hozzájárulhatnak a minőségi állampolgári neveléshez és a társadalmi tudatosság növeléséhez - ezért az oktatási intézményekhez való hozzáférésüket könnyíteni, a velük való együttműködésüket pedig ösztönözni kell. Mivel a jelenlegi gyakorlat Unió-szerte nagyon eltérő, a Bizottságnak átfogó iránymutatást kellene kidolgoznia a tagállamok számára az oktatási tantervek és programok kidolgozásához az Európa Tanácsnak a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről szóló chartája (CM/Rec(2017)7) alapján. Uniós szinten kellene koordinálni azokat az oktatási kezdeményezéseket, amelyek hasonló erőfeszítéseket tesznek, és erre a célra létre kellene hozni egy önálló ügynökséget, amelynek fókuszában az állampolgári nevelés áll, ahogy ezt a témában aktív hálózatok képviselői javasolják. Az Az Erasmus+ program prioritásai közé bele kell kerülnie az állampolgári nevelésnek, és felhívásaban biztosítani kell, hogy mindez a lehető legnagyobb mértékben beépüljön a program kereteibe[1], ily módon is támogatást nyújtva mind a civil szervezeteknek, mind a témában aktív oktatási intézményeknek.
A korábbiakhoz hasonlóan, ez eseben is szükséges egy monitoing mechanizmus létrehozása a tagállamokban, mind a terv végrehajtásának, mind az állampolgári nevelés és a médiatudatosság eredményeinek értékelésére.
1 Lásd még: https://www.nece.eu/wp-content/uploads/2020/12/NECE_declaration.pdf
