Ajánlott lépések:
-
Monitorozni kell, és rendszeresen jelentést kell tenni az egyesülési szabadság helyzetéről és az egyes tagállamokban felmerülő esetleges korlátozásokról, külön is figyelmet szentelve a vonatkozó nemzetközi joggal ellentétes gyakorlatoknak.
Háttér
Az erőszakmentes tiltakozás fontos eszköz, gyakran az aktivizmus és érdekérvényesítés utolsó eszköze. Olyan alapvető jog, amelyet minden állampolgár és szervezet szabadon, indokolatlan korlátozások nélkül kell gyakorolhasson. Ennek ellenére a közelmúltban számos tagállam terjesztett elő és hagyott jóvá olyan jogszabályokat, amelyek a (világjárványhoz kapcsolódó) vészhelyzeti intézkedések vagy a közrend és közbiztonság ürügyén korlátozzák a szabad gyülekezést, azok teljes tiltásától kezdve a rendőrség túlzó beavatkozásának lehetővé tételéig. Az ilyen megszorításoknak mindig arányosnak, indokoltnak és időben korlátozottnak kell lenniük - azonban néhány jelenlegi jogalkotási javaslat nem felel meg ezeknek a kritériumoknak.
Bár a gyülekezés szabályozása tagállami hatáskörbe tartozik, az uniós intézményeknek, kiváltképp a Bizottságnak, figyelemmel kellene kísérniük az ezekre vonatkozó - potenciálisan - korlátozó intézkedéseket, rendszeresen közzétenni megállapításaikat (pl. az éves jogállamisági jelentésben), és jó gyakorlatokat ajánlani a tagállamok számára.
